Vegetatív szaporítás osztással

Apjára üt.
A növények vegetatív szaporításakor mi sem egyszerűbb, mint a szülőkről leválasztani a szülőkhöz igencsak hasonlatos utódokat. Nem kell más, csak egy jó éles kés. Ez sokakat elbizonytalaníthat, de az eredmény meggyőzi még a félénkeket is.

A vegetatív szaporítás előnye, hogy az új növény, nem gyenge palánta, hanem kész,vagy legalább is majdnem kész “felnőtt”. Méghozzá tiszta apja! Ez különösen a hibridek esetében erény, hiszen, ha hibridet magról szaporítunk, amennyiben egyáltalán életképes magvakat terem, akkor nem biztos, hogy az utódnövény az apjára üt, vagyis ugyanazt a növényt kapjuk vissza.

Szaporítás sarjakkal

A tősarjakat fejlesztő növények bizton szaporíthatók tőosztással. A tősarjak az anyanövényen, a gyökérnyaknál képződő hajtások. Legjobb példa erre a broméliák családja, az árnyékliliom, a málna. Ha a növény gyökerénél új csemeték sarjadzanak, a tősarjakat éles késsel le lehet vágni az anyanövényről, amikor azok már elég nagyok. Arra vigyázzunk, hogy elegendő gyökeres rész maradjon a sarjon, különben nem képes önállóan ellátni magát, és elpusztul.

Hasonlóképpen szaporíthatók a gyökérsarjakat nevelő növények. A málnatő gyökérsarjakat is nevel, de tősarjai erőteljesebbek. A cseresznye, meggy szintén gyökérsarjakat fejleszt, ezekből remek alany nevelhető. Ha ilyesmivel nem bajlódunk, akkor is meg kell szabadulnunk a sarjaktól, mert elgyengítik a szülőt. Az orgona vagy a trombitafolyondár szintén gyökérsarjakról nevelhető.

Szaporítás szár, hajtás módosulásokkal

Más növények indákkal szaporodnak. Ilyen például a kerti szamóca. Az inda föld felett kúszó vékony, a csomóknál legyökerező hajtás. A szamócát 3-4 évenként célszerű új helyre telepíteni, mert a tövek termőképessége erősen visszaesik. Szaporítását a nyár második felében végezzük. Új helyét trágyázással egybekötve lazítsuk fel, majd néhány napos ülepedés után megkezdhetjük az ültetést. Szépen begyökeresedett, fiatal indákat használjunk az ültetésre.

Sok növény rendelkezik hagymával, hagymagumóval. A hagyma olyan föld alatti rövidszártagú szár, melyet húsos pikkelylevelek burkolnak körül. A hagymagumó külső megjelenésében a hagymához hasonlít, de nincsenek húsos hagymalevelei.

A hagymás, hagymagumót fejlesztő növények fiókhagymákat, -gumókat fejlesztenek, amely mindegyikéről új növény fejlődik. Ha az új növényt leválasztjuk, nem csak magunkat örvendeztetjük meg új egyeddel, hanem jót teszünk az anyanövénynek, hiszen a fióka elgyengíti az anyanövényt.

Hagymagumókról szaporítható pl. a kardvirág, frézia, sáfrány. Hagymával az amarillisz, jácint, írisz, krókusz, tulipán, liliom. Csak a növény visszahúzódása után vegyük ki a hagymákat, tehát úgy június tájban, amikor a levelek megbarnultak. Ezt követően a fiókhagymákat válasszuk le, és ültesse új helyre. Ne tegyük újra a régi helyükre, mert akkor növekedésük legyengül.

A gumó megvastagodott, húsos, rövid szártagú, tápanyag-raktározó, föld alatti módosult hajtás. A gumó lehet szárgumó (ciklámen), illetve ággumó (dália, begónia, sáslilom, burgonya, csicsóka). Ezeket leválasztva, és szétültetve lehet a növényt szaporítani. A dália és a begónia esetében ügyelni kell arra, hogy a gumóhoz gyökérnyak fölötti, rüggyel rendelkező szárrészt is vágjunk.

Sok növény szaporítható gyöktörzsről, rizómával. A rizóma nem más, mint vastag, hengeres, rövid szártagú hajtás. Gyöktörzse van például a pitypangnak, a gyöngyvirágnak és a salamonpecsétnek. Ilyennel rendelkezik a nyár elején elvirágzó nőszirom is, amelyet júliustól októberig lehet szaporítani. A tövek szétosztására 3-4 évenként kerülhet sor, olyankor, amikor azt tapasztaljuk, hogy csökken a virágzás. Az elsűrűsödött tövet ásóval kiemeljük, és több részre vágjuk. A könnyebb ültetés miatt a leveleket vágjuk le. Ezzel serkentjük a gyökeresedést.

Mikor szaporítsunk?

Osztással szaporíthatunk késő tavaszig. A forró nyár már kevésbé kedvező. Aztán ősszel újra próbálkozhatunk. A primulákat késő tavasszal szaporítsuk, így egy egész szezon áll rendelkezésére a begyökerezésig. A díszfüvek szaporítását is tavasszal végezzük (Miscanthus, Pennisetum), valamint a tavaszi virágzású sziklakerti növényekét is (Aubrieta, Aurinia, Phlox subulata) is.

Legmegfelelőbb napszak a reggeli vagy délutáni órák, amikor napsugárzás kevésbé intenzív. Virágzó növényekkel ne próbálkozzunk. A korán virágzókat szaporítsuk virágzás után, nyár végén, ősszel, a későn virágzókat szaporítsuk tavasszal. A begyökerezés ne essék a kánikula idejére. Egyébként nyáron is szaporíthatunk, ha hosszabb ideig esős, felhős időre van kilátás. A legtöbb évelőnek jót tesz, ha két-háromévente ily módon ritkítjuk. A krizantémokat, őszirózsákat ennél is gyakrabban frissítsük, mert hajlamosak túlburjánzani, és ez a virágzás rovására megy.

mélyen gyökeresedő, erős, vaskos gyökérzetet fejleszt, ezért felszedéskor akár 30-40 centiméter mélyen is le kell ásni a talajba. A tövek szétvágására használjunk fűrészt, vagy éles ásót. A kiültetésre szánt hajtásdarabokon legalább egy hajtórügy legyen.

Tippek a tőosztáshoz

A növényeket előzőleg jól öntözzük meg. Ha szabadfölbe ültetünk, a talajt is készítsük elő. A párolgási felület csökkentésére, a a növényekkel való bánás könnyítése érdekében vágjuk le a leveleket kb. 15 magasságra.

Megfelelő szerszámok nélkül ne kezdjünk a művelethez. Legyen éles ásónk, vagy ásóvillánk, különben nem tudjuk kellő mélységig bevágni a talajt, no meg éles kés, hogy a növényeket szétválasszuk.

Az egész tövet emeljük ki, és ezután szedjük szét, a laza talajt rázzuk le. Ha sok növényt szaporítunk, legyen kéznél víz és konténer, hogy a növények véletlenül se száradjanak ki, vagy melegedjenek túl.

A közvetlen napfényt ültetés után is kerülni kell, egészen addig, amíg a gyökerek eléggé megerősödnek. Az ültetés mélysége növényenként más és más. Az ültetés utáni beöntözés nagyon fontos. Később a begyökerezésig is ingen csak oda kell rá figyelni. Öntözni is leginkább reggel vagy napnyugtakor célszerű. A túlöntözést persze kerülni kell.